Ez az utolsó lehetőség, hogy birtoka legyen az Északi-sarkvidéken

Minden tekintetben exkluzivitást képviselő eladó ingatlanról számol be a Bloomberg: az Északi-sarkvidéken, a hét szigetből álló, Norvégiához tartozó Spitzbergákon (norvégül: Svalbard) eladó egy nagyjából 60 km2 területű terület az egyik szigeten.

Ez a világ egyik legkülönlegesebb birtoka

2023-ban az eddigi legmelegebb nyár volt a Spitzbergákon. A szigetcsoport felszínének nagyjából 60 százalékát gleccserek, hó és jég borítják, a szigeteken sarki rókák és jegesmedvék élnek. De a Grönlandtól keletre, a norvég szárazföldtől is nagyjából egyelőre távolságra fekvő szigetcsoportot sem kerülik el a klímaváltozás hatásai. A térség ezért a közeli jövőben még fontosabbá válhat a tengeri áruszállítás számára. A Spitzbergákon található egyébként a végítélet-bunker, melyben szakszerű, védett körülmények között tárolják a haszonnövények magvait.

A földterület eladóinak képviselőjeként egy oslói ügyvéd nyilatkozott a Bloombergnek, aki elmondta: nincsenek előzetes elvárásaik vagy preferenciáik arra vonatkozóan, hogy kinek vagy milyen szervezetnek adják el a birtokot, amelyet a nyári hónapokban folyamatosan beragyog és világosan tart a napsütés, ősztől kora tavaszig viszont koromsötét uralja. 

Az, hogy bárki felléphet vevőként, azért lényeges, mert 2014-ben értékesítettek egy magánterületet a Spitzbergákon, amit végül a norvég kormány szerzett meg, miután felröppent a híre, hogy a vevőjelölt kínai vállalat szenet bányászna ott. A szigeteken élők tiltakozása miatt Oslo végül az állami felvásárlás mellett döntött akkor.

Katonáknak tilos, de a terület bárkié lehet

A mostani ügyletnél az új vevővel szembeni egyetlen elvárás, hogy 

Ettől eltekintve a földterületet az veheti meg, aki a legtöbbet fizetni érte – közölte az eladók képviselője.

A Bloomberg kereste a norvég kormányt kommentárért, de nem Oslóból nem reagáltak az érdeklődésre.

Az eladók személye sem ismert, és a nevükben eljáró ügyvédnek nincs felhatalmazása arra, hogy az ingatlan meghirdetésének szakaszában felfedje kilétüket, csupán annyit árulhatott el, hogy mindegyik tulajdonos norvég illetőségű. A hírügynökségnek annyit sikerült kiderítenie, hogy a félreeső terület több mint egy évszázadon át az Aktieselskabet Kulspids nevű norvég vállalat tulajdonában volt. A céget gazdag oslói családok alapították. 

Ennek céljából elkészült egy geológiai felmérés, de a várakozásokkal szemben nem találtak ott az ásványból.

Más felmérés később nem készült, ezért nem tudni, hogy a területen van-e bámilyen egyéb, gazdasági szempontból értékes ásványkincs. A cég tulajdonosi szerkezete később pedig több változáson ment át, így az eladók pontos személye egyelőre nem beazonosítható.

A földterület leendő tulajdonosa a hatályos jogi keretek alapján bárki és bármi lehet: külföldi állam, vállalat vagy akár magánszemély is, feltéve, ha elismeri Norvégia fennhatóságát a terület felett, és garantálja, hogy katonai erőket nem telepít oda, valamint más módon sem használja a birtokot katonai célokra.