Az ExPlas elnevezésű klinikai vizsgálat során vérplazmát vesznek olyan fiatal és egészséges felnőttektől, akik rendszeres testmozgást végeznek, és ezt 50, illetve 75 év közötti, az Alzheimer-kór korai stádiumában álló embereknek adják be. Ez volt az első alkalom, hogy ezt a fajta vérplazmás terápiát embereken tesztelték. Az összes eredmény a kutatók szerint 2025-re lesz elérhető.
Az előzetes vizsgálatok alapján az új módszer
komoly reményt adhat az idős emberek elméjének és testének megfiatalítására is.
Az élettankutatók már régóta tudják, hogy a testmozgás vitathatatlanul a legjobb gyógyszer az öregedés és a szellemi leépülés ellen. Több tanulmány is kimutatta, hogy a testmozgás akár 45%-kal csökkentheti a demencia kockázatát, miközben fenntartja az erős csontokat, a rugalmas ereket és izomrostokat, amelyek ezáltal sokkal jobban képesek önmaguk reprodukciójára.
2023 augusztusában a British Medical Journal szaklapban közölt új kutatás kimutatta, hogy már heti másfél óra mérsékelt testmozgás – az ajánlott mennyiség fele – is csökkenti a rák, a szívbetegségek és a korai halálozás kockázatát azokkal szemben, akik szinte egyáltalán nem végeznek testmozgást. A közegészségügyi irányelvek és a klinikai tapasztalatok ellenére azonban az Egyesült Királyság lakosságának egynegyede még mindig inaktívnak minősül - írja a The Guardian a fentebb idézett tanulmányra hivatkozva.
Egy több mint 100 országban végzett felmérés szerint az emberek közel harmada szinte egyáltalán nem sportol. Az Egyesült Királyságtól Japánig éveket töltöttek a tudósok egy olyan tabletta vagy injekció formájában beadható edzésutánzó kutatásával,
amely helyettesítheti a testmozgás néhány, a szervezetre gyakorolt jótékony hatását.
A legfrissebb eredmények arra utalnak, hogy már közel van e cél elérése. "Tudjuk, hogy a testmozgás felszabadítja ezeket a fontos hormonokat, amelyek a vérben jelennek meg" – mondja Christiane Wrann, a Harvard Orvostudományi Egyetem kutató-orvosa.
Mivel a tudósok még mindig bizonytalanok abban, hogy melyik edzéshormon lehet a leghasznosabb, ezért az ExPlas-kísérlet széles körű megközelítést alkalmaz. A rendszeres testmozgást végző emberek vérplazmájának befecskendezése egyszerű módja lehet ezeknek a potenciálisan jótékony hormonoknak az átadásához. „A norvég elképzelésnek az a lényege, hogy a vérplazmát használjuk gyógyszerként, és adjuk oda azoknak, akiknek erre szükségük van" – mondja Wrann.
De egy másik, sokkal fókuszáltabb megközelítés is egyre jobban érvényesül. 2012-ben a tudósok felfedezték az irisin nevű hormont, amelyet az izmok edzés közben bocsátanak ki – ez egy olyan hírvivő vegyi anyag, amely a test különböző részeivel is kommunikál. 2023 novemberében Wrann és munkatársai bebizonyították, hogy az irisin elérheti az agyat, és eltávolíthatja az Alzheimer-kór kialakulásában komoly szerepet játszó toxikus amiloid plakkokat, ami nagy áttörést jelent annak megértésében, hogy a testmozgás hogyan segíti megvédeni az agyat a demenciától.
Wrann és társai létrehozták az Aevum Therapeutics nevű céget abból a célból, hogy az irisint a világ első gyakorlati alapú kezeléseként alkalmazzák, a hormont egy gyógyszerrel helyettesítve, ami eléri, hogy több irisint termeljen a szervezet. A biztató eredmények ellenére egyelőre azonban még túl korai lenne megmondani, hogy ez egy új és hatékony Alzheimer-ellenes kezelést is jelenthet-e, vagy pedig csak egy széles körben előnyös gyógyszert, de Wrann úgy véli, ha bebizonyosodik az irisin egészségre gyakorolt jótékony hatása, akkor ez sokkal több testmozgáson alapuló gyógyszer kifejlesztéséhez vezethet.
Eddig még senki sem változtatta át sikeresen a testmozgás előnyeit gyógyszerré
– mondja Wrann. "Ha meg tudjuk ragadni a testmozgás előnyeinek legalább egy jelentősebb részét az ezen alapuló gyógyszerben, úgy gondolom, hogy ez a betegségek kimenetelét is átalakíthatja."
Andrew Budson, a Bostoni Egyetem neurológiaprofesszora egyetért azzal, hogy az ötlet meggyőző.
Úgy gondolom, nincs semmi rossz abban az ötletben, hogy megpróbáljuk reprodukálni a testmozgás fiziológiailag jótékony hatásait
- mondja. „Nincsen bajom ezzel. Személy szerint én végtelenül élvezem az edzést, és nem hiszem, hogy feladnám, de egy zsúfolt napon nagyszerű lenne bevenni a gyógyszert ahelyett, hogy kihagynám a testmozgás egészségügyi előnyeit" - nyilatkozta Andrew Budson. Az olyan kutatók azonban mint Wrann, ragaszkodnak ahhoz, hogy a testmozgáson alapuló gyógyszerek fő célcsoportjai ne az időben szegények vagy a lusták, hanem a fogyatékkal élő és idős betegek legyenek, akik a betegségük miatt házhoz vagy ágyhoz vannak kötve.
A Tokiói Orvosi és Fogorvosi Egyetem tudósai a testmozgás titkos összetevőjét keresték – azt az elemet, amely megvéd a csontritkulás és a szarkopénia, vagyis az izomsorvadás ellen –, azzal, hogy új gyógyszerré alakítsák mindezt,
ami pedig potenciálisan akár a mozgásképességet is visszaadhatja a súlyos betegek számára.
2022 őszén bejelentették, hogy felfedezték a lokamidazol nevű vegyi anyagot, ami a szervezetben a testmozgás során aktiválódó két jelátviteli útvonalat stimulálja, és részt vesz az izmok, illetve a csontok karbantartásában. Az egereken elvégzett kísérleti eredmények szerint a lokamidazol bevitele regenerálta az izmokat és erősítette a csontozatot.
Jonathan Long, a kaliforniai Stanford Egyetem adjunktusa az AMPK (adenozin-monofoszfát által aktivált protein-kináz) példáját hozza fel, ami egy olyan enzim a szervezetben, amely az edzés hatására aktiválódva serkenti a felesleges cukrok kiürülését a vérben,
és így csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség valószínűségét.
Az AMPK rendszere azonban rendkívül összetett, amelynek aktiválása a szervezet számos különböző szövetére hat, nem csak a vércukorszintre. „A kutatók megpróbáltak AMPK aktivátorokat kifejleszteni, és néhány évvel ezelőtt egy gyógyszergyártó cégnek sikerült is ez" – mondja Long.
„Ezeket a molekulákat majmokba ültették, amelyek pontosan azt tették, amit vártak tőlük, vagyis csökkentették a vércukorszintet. De ezen felül azt tapasztalták, hogy a kísérleti majmoknál dilatatív kardiomiopátia alakult ki, ami azt jelenti, hogy túl nagyra nőtt a szívük, ez viszont veszélyes. Szóval ez az út nem bizonyult hasznosnak" - mondja Jonathan Long. A kulcskérdés, amelyre Long és mások is választ keresnek az, hogy létezik-e biztonságos módszer a test mesterséges stimulálására amikor az nyugalomban van és nem várja el, hogy a testmozgással kapcsolatos utak aktívak legyenek. Wrann szerint nem valószínű, hogy valaha is lesz olyan gyógyszerünk, ami általánosan képes biztosítani a testmozgás minden fiziológiai előnyét.
A fizikai aktivitás egyszerűen túl sok biológiai folyamatot generál, és még ha lehetséges is lenne mindegyiket megcélozni, ez valószínűleg nem lenne biztonságos. „Nem tartom reálisnak, hogy egyetlen tabletta megadja azt a 20 jót, amit a testmozgás tesz a testtel" – mondja. Ehelyett a tudósok egy olyan jövőt képzelnek el, ahol sok különböző terápia áll majd rendelkezésre, amelyek mindegyike a testmozgás tanulmányozásával azonosított biológiai útvonalakon alapul, és egyesek a csontritkulás kezelésére, mások pedig az agy védelmére lesznek használhatók.
A University College London szaktudósa, Jonathan Roiser, az idegtudomány és a mentális egészség professzora egy olyan, a Wellcome által finanszírozott projekten dolgozik, amelynek célja a mérsékelt intenzitású testmozgás immunrendszerre és anyagcserére gyakorolt hatásának, valamint a hangulat és a motiváció hatásának a mérése. Ígéretes remény, hogy mindez egy napon a testmozgáson alapuló antidepresszánsok teljesen új osztályához vezethet. Egyre több az arra vonatkozó bizonyíték, hogy az ilyen típusú gyógyszerek biztonságosak és beváltak lehetnek humán alkalmazásban, így a szakértők szerint ezek a jövő "kasszasiker" gyógyszerei, amelyek új és sokkal jobb minőséget adhatnak az időskornak is.